Nyitóoldal

Történetünk

Névadónk:
Juhász Zsófia

Küldetés (szakmai munka, célok)

Elhelyezés feltételei, menete

Lakóink alkotásaiból

Hírlevelünk

Hírek,
AKTUÁLIS

Önkéntes szolgálat

Galéria, események

Elérhetőségek

Terveink

 

MEGREPEDT

NÁDSZÁL

   A megrepedt nádszálat                                            I. évfolyam 2. szám

 nem töri össze. (Ézs. 42,3)                                                 2008. július

A Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Hírlevele

 

Erőtelenek Megváltója

embléma   A megrepedt nádszálat nem töri össze. (Ézs. 42,3)

            Megváltónk csendben, feltűnés nélkül végezte munkáját. Nem a Jeruzsálemi piacon lépett fel, hanem csendben, feltűnés nélkül járta be munkaterületét. Nem alapított vallásos pártot, nem kereste a népszerűséget, a nép kegyét. Munkájában más módszert használt, mint a világ fiai.

            Gyermekként iskolába járt Názáretbe. Falusi tanító tanította Azt, aki a világon a legnagyobb volt. Megszentelt egy földi otthont: a názáreti ácsmester műhelyében dolgozott. Szerszámot fogott a kezébe Az, aki a kereszten meghalt érettünk. Szokása szerint szombat napon bement a zsinagógába. 30 évig készült a 3 éves szolgálatra, de ilyen 3 évet még nem látott az előtt a világ. Amikor elérkezett az ideje, csendben elment a Jordán folyó mellé Keresztelő Jánoshoz, beáll a megkeresztelendők sorába, és az utolsó a sorban. És mikor a vízből kijön, nem kezd el tűzzel – lélekkel prédikálni, hanem elmegy a pusztába… Csendben járja végig az utcákat, a csendes hegyoldalakat jobban szerette, mint a nagy tömeget. És mégis Róla ez van feljegyezve: ember soha nem beszélt úgy, mint Ő.

            Egyszer királlyá akarták koronázni, de ő eltűnt a szeműk elől. (Jn 6:15) Szenvedni jött a világra és nem örvendezni. Munkája elvégzéséhez nem használt testi erőt, nem használta fel népszerűségét. Amikor Samáriában nem fogadták be őt, tovább ment. A Gecsemáni kertben elfogták. Kérhetett volna 12 sereg angyalt, hogy megvédjék, de nem tette. Eltűrte ellenségeit, nem égette meg őket mennyei tűzzel, nem állt bosszút azokon, akik leköpték és megütötték. Meghalt érettük a kereszten. A jóság volt az egyetlen fegyvere.

*Zsó néni kedves „Igés táblája”

 

Az Ige fényében

           

Isten evangéliumát Szentlélekkel, szeretettel, jósággal terjesztette. Soha nem engedte meg tanítványainak, hogy bántsák azt, aki nem hisz benne. Mert Ő volt a legtisztább a bűntől és mégis szerette a bűnösöket, a megrepedezett életeket is. Mert Ő volt a legerősebb és mégis szerette a leggyengébbeket is. Mert Ő volt a legigazibb és utána ment az elveszetteknek is. Nem erőszakkal győzte meg a rosszat, hanem kibeszélhetetlen jóságával.

            A nyomorult, beteg, összetört életű emberek felett nem nézett el közömbösen, mint valami hasznavehetetlenek felett. Gyöngéd volt és irgalmas. Igen rajtuk mutatta meg az új életet fakasztó hatalmát, lehajolt hozzájuk, hogy felemelje őket. Amennyire lehetet titokba tartotta még csodatételeit is. Csendesen szétsugározta az új világot teremtő erejét, mert Istennek nagy dolgai csendben, zajtalanul mennek végbe.

            És mégis senki sem gyakorolt nagyobb hatást a történelemre, mint Ő. Hányan mentek hozzá, több mint kétezer év óta meggyógyulni, megépülni, új életet kapni. A világ törvénye az uralkodás, Isten országának törvénye a szolgálat. Az emberek a nagyot, erőset, a lángolót értékelik, Isten fia a kicsit, a gyöngét, a megrepedezettet. A semminek látszókat – úgy tűnik – különösen kedvelte és segített rajtuk.

            És mióta az Úr Jézus ezen az úton járt előttünk, azóta a legalacso-nyabb rendű szolgálatra is az Úr dicsőségének fénye ragyog. Azóta az őt követőknek a szolgálat a legmagasabb rendű életforma. Ne várj arra, hogy mások legyenek mássá: kezd el magad, mostantól fogva együtt Krisztussal.

            Mert egyszer az idők végén leborul elé az egész világ és mindenki vallani fogja: „Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Fil 2:11) Dosztojevszkij így ír Róla: Soha nem élt a világon senki olyan, mint Ő. Ő az emberszeretet mintaképe. Ha kivennék a világból, az olyan sötét lenne, mint az a szoba, amelyben eloltják a villanyt…

Erdei László lelkész

Ki a legnagyobb?

 

            A Szentírás bizonyságot tesz arról, hogy az Úr Jézus tanítványai között versengés is támadt arról, hogy ki a legnagyobb közülük?

            Erre Jézus így felelt nekik: Aki a legnagyobb közöttetek olyan legyen, mint a legkisebb, és aki vezet, az olyan legyen, mint aki szolgál. Mert ki a nagyobb, az aki az asztalnál ül, vagy az, aki szolgál? Én pedig olyan vagyok köztetek, mint aki szolgál.

részlet Juhász Zsófia: Őrbottyáni Passió című írásából

 

Szeretetotthonunk életéből

 

Juhász Zsófia Emléknap

 

2008. április 19-én, az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézmény életében igen jelentős esemény történt, hiszen névadója Juhász Zsófia 80. születésnapjának tiszteletére, Emléknapra gyűlt össze a népes vendégsereg.

Az emlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött, melyen az igehirdető Főtiszteletű dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke volt.

Ezt követően Czibere Károly a MRE Szeretetszolgálati Irodája vezetőjének emlékező köszöntője következett, majd a Szeretetotthon lakói adták elő Zsó néni – ahogy maguk közt a mai napig is nevezik – által írt Passiójátékot.

A jelenlévők megkoszorúzták az intézmény falán lévő, 2004-ben felavatott Juhász Zsófia márványtáblát.

A program második felében szorongva, el-elcsukló hangon, telve szeretettel, szóltak az emlékezés hangjai, szóltak Zsó néni versei. Családtagjai, lelkészek, szülők, gondozottak és gondozók, társintézmények együtt idézték fel a vele töltött idő emlékeit. Aki ismerte, egész életre szóló útravalót kapott tőle.

Zsó néni szerteágazó tevékenysége miatt nem csak a Szeretetotthon, hanem a magyar diakónia jeles alakja is volt. Ez az alkalom kiváló lehetőséget adott a református diakónia szolgálattevői számára, hogy megállva és visszatekintve hálát adjanak annak a nagyságuknak, akinek üzenete, hite, küldetése ma is érvényes számunkra, s mai napig táplálkozunk örökségéből.

Az emlékezést Naftz Katalin intézményvezető köszöntője zárta.

 

Naftz Katalin intézményvezető

          

 

Anyáknapja - Majális

 

 

A Juhász Zsófia Református Szeretetotthonban hagyomány, hogy május első vasárnapján megrendezzük az Anyák-napi ünnepséget a Majálissal egybekötve.

Már kora reggel mindenki tette a dolgát. A Szeretetotthon  területe, olyan volt, mint a felbolydult méhkas.

A hálaadó Istentisztelet 10 órakor kezdődött, ahol Erdei László lelkész hirdette az Igét, a Máté 15:22-28 alapján. Három fő vonását emelte ki az anyai szeretetnek: áldozatos, vigasztaló és megbocsájtó. Isten Igéje megrázó módon bontja ki Isten és az édesanyák szeretetének mélységes csodáját, hálaadásra indítva bennünket.

Ezt követően Naftz Katalin Intézményvezető köszöntötte az Édesanyákat.  Beszédében kiemelte, hogy a család, az anyaság tisztelete és megbecsülése nélkül nincs emberi és nemzeti jövő. Megköszönte az Otthon munkatársainak, hogy fáradtságot és időt nem kímélve tették a dolgukat.

Külön köszöntötte a holland „segítőinket”. Egy ismeretlen költő soraival zárta beszédét.

Lakóink virággal köszöntötték az Édesanyákat és a Gondnokokat, majd a program „ A három fa története” című darab előadásával folytatódott, amit az őrbottyáni otthon lakói adtak elő, majd a Napsugár Kerekesszékes Táncegyüttes produkcióját láthattuk.

A Mohács-i Pándy Kálmán Otthon lakóit a Hair, és a Macskák c. musicalek ihlettek táncra. Lakóik közül Leitz Csaba önálló produkciót adott elő, slágereket énekelt. Ezt követte a dunakeszi ÉFRI lakóinak műsora.

A program délutáni részében ismert művészvendégünk is volt, mégpedig Kósa Zsolt. Dalszövegeket, verseket ír, rock-zenét énekel, musicalt és rockoperát. Zenekarának a Team Rock Band-nek nagy rajongótábora van.

Igazán jó hangulatot varázsoltak a fellépő vendégek és saját lakóink.

A nap befejezése, egyben „csúcspontja”, azt hiszem a Disco volt. Öröm volt látni, hogy lakóink és dolgozóink együtt táncoltak, boldogan, önfeledten… Egészséges a fogyatékkal élővel…

 

Komáromi Györgyné

 

Táncoló NAPSUGARAK Őrbottyánban

 

Isten közelében a könnyek fénnyé, táncoló napsugarakká válnak. A megrepedt nádszálak világában Isten kegyelméből naponta csodákat él meg az ember. Ilyen jelzésértékű „csoda” az is, hogy a Juhász Zsófia Református Szeretetotthonban 2007 tavaszán megalakult a Napsugár Kerekesszékes Tánccsoport és elkezdte áldásos szolgálatát. Mert megérezték, hogy nekük sajátos szolgálatuk, küldetésük van mindannyiunk számára. Mert ők köztünk élnek és értékes tagjai társadalmunknak.

A megalakulás körülményeiről, belső indíttatásáról és küldetéséről ír a tánccsoport ötletgazdája és betanítója Horváthy Irén testvérünk.

Sokat gondolkoztam azon, mit is lehetne tenni azért, hogy a gondozottak ne csak sétáljanak, hanem ténylegesen is tegyenek valamit, ami örömet okoz nekik. Nem vagyok pedagógus, de mindig is szerettem tanítani. A tanítás egyik ágazata a tánc, a zene, ami mindenkinek örömet okoz. Megkértem gyermekemet, Andreát, hogy segítsen abban, hogy táncolni tanítsuk a gondozottakat. Ezútán felkerestük Naftz Katalin intézményvezetőt, aki engedélyezte a táncoktatást. Először a fennjáró lányok jöttek táncolni, majd első fellépésünk után sikerült összeállítanunk a kerekesszékes csapatot.

Nem volt egy könnyű feladat, mivel elég nehezen tudtam a lányokat rábeszélni a táncolásra. Végre ez is sikerült, de egyedül maradtam gyermekem más elfoglaltsága miatt. Úgy éreztem, nem vallhatok szégyent, ezért belevágtam egyedül, és sikerült. 2007 nyarán Szatrán Andrea kolleganő is beállt a csapatba, és innentől kezdve könnyebben tudtunk tanulni. Köszönettel tartozunk az intézet vezetőinek a nekünk nyújtott bíztatásért, segítségért. Nem volt könnyű idáig eljutni, néha úgy éreztem eddig volt és nem tovább. Ez a tánccsoport nem csak kerekesszékes, hanem halmozottan sérült tagokból is áll. És az országban is egyedülálló. Néha nagyon nehéz, néha nagyon el vagyok keseredve, de amikor ránézek a lelkes, boldog arcokra, minden el van felejtve, kezdjük előről, próbálunk újra és újra…

Fellépéseink:

2007                     - Tavaszi Táncfesztivál, Uránia Nemzeti Filmszínház

-   Vízipók Integrált Egyesület Karácsonyi Ünnepsége, Budapest

-   Falukarácsony, Őrbottyán

-   Juhász Zsófia Szeretetotthon Karácsonyi Ünnepség

2008                - Kézenfogva Alapítvány rendezvénye Hősök tere, Budapest

-   Tavaszi Táncfesztivál, Uránia Nemzeti Filmszínház

-   Református Általános Iskola – Veresegyház

-   Esélyegyenlőségi Nap - Vác

 

6

 
Isten szeretetének melegében

 

 

Kis kovász az egész tésztát megkeleszti (Gal. 5:9)

 

            Ma már sokunk számára – akik itt a szeretetotthonban dolgozunk – nyilvánvaló, hogy az „isteni kovász” – Isten kegyelme – egész életeket, lelkeket tud átjárni, megkeleszteni, átformálni. De ez nem volt mindig ilyen egyértelmű az én számomra, az én életem (tésztám) sokáig volt kovásztalan ebben az értelemben.

            Tapasztaltabb falusi asszonyok ismerik a kenyértészta elkészítési módját, és a jó kenyérsütési technikáját. Tudjuk, hogy a tésztához szükséges a kovász. A kovász tésztába keverve csak akkor érte el a megfelelő kelesztő hatását, ha a konyha legmelegebb pontjára tették. Így van ez a mi életünkkel is. Csak akkor tudunk igazán hasznosan élni, ha életünkben ott van az Isteni kovász és Isten áldása, kegyelme, melege árad reánk.

            A jó illatú kenyér életet jelent mindannyiunk számára a szó szoros értelmében. Jézus Krisztus pedig „ama mennyei kenyér” aki naponta lelkünket táplálja az örökkévalóságba. Ahhoz, hogy a tésztából jó kenyér legyen, ami illatozik, előbb át kell alakulnia, azaz meg kell sülnie. Nekünk is át kell alakulnunk ahhoz, hogy hasznosak legyünk Isten és felebarátaink szolgálatára. Sokszor ez az út nagy mélységek, kísértések, próbák között visz előre.

            Régebbi munkatársaim talán még emlékeznek arra, hogy 2001-ben rövid ideig már dolgoztam az intézményben. Akkor még az életem nem volt teljesen előkészülve az Úr Jézus szolgálatára. Kerestem a helyem több munkahelyen is, de sehol nem éreztem jól magam. Feleségem és kislányunk sokszor tapasztalták megkeseredettségemet, nyugtalanságomat.

            A kovász azonban tette a maga dolgát. Budapesten az Üdvhadseregnél behívtam életembe az Úr Jézust. Ma már másként látok sok mindent. Isten melege átformálta egész életemet. Tudom, hogy hol a helyem, tudom, hogy oda kell figyelni a lelki táplálékokra. Hálás vagyok, hogy az Otthonban én is otthonra találtam. Ma már a világban nagyon sokféle eledelt kínálnak. Az a jó kenyér, amely imádsággal, izzadságos munkával készül. Becsüljük meg tehát az igehirdetés szolgálatát, amíg tart a kegyelem ideje. Amint írva van: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a Ti szíveteket!

 

Magyar László gondozó

 

Isten szeretetének fényében

 

Emberi „többletünk”

 

            Egy régi történet szerint a fiatal szerzetes megkérdezte az öreg lelki atyát: mi az élet értelme.

            Az öreg kezébe adott egy kosarat ezzel: eredj le a folyóhoz és hozzál nekem vizet. Engedelmesen megmerítette a kosarát s jött vissza úgy, hogy minden víz kifolyt, kicsepegett a kosárból. Eredj másodszor is: hozzál vizet… Atyám, hiába járok, mindig üres marad a kosár, panaszolta a fiatal szerzetes. Igazad van, mondta az öreg, de nézd meg: milyen tiszta lett közben a kosár!

Ez a mi emberi „többletünk”: miközben az Úrra nézve engedelmesen járjuk az üresjáratokat, tapossuk a semmit cséplő taposómalmokat, végezzük az unalmas ismétlődő rutinmunkákat, aközben emberré leszünk, megtisztulunk. De ismét mondjuk: nekünk ez csak akkor sikerül, ha valóban az Úrra nézünk, az Úrban vagyunk.

Ismeretlen szerző

 

Ha a Biblia lenne a mobilom?

 

Mi lenne, ha a Bibliánkat úgy kezelnénk, mint ahogy a mobiltelefonunkat?

Mi lenne, ha mindig magunkkal hordanánk?

Mi lenne, ha mindig visszafordulnánk érte, ha otthon felejtettük?

Mi lenne, ha az Igékre úgy néznénk, mint az sms-ekre?

Mi lenne, ha ajándékként adnánk?

Mi lenne, ha vészhelyzet esetén elsőként ezt vennénk elő?

Mi lenne, ha úgy tekintenénk rá, hogy nem tudunk nélküle élni a mai modern világban?

Mert a Biblia olyan, mint a mobilunk.

Összeköt Istennel, ezáltal is tudunk Vele kommunikálni, aki ezen keresztül is válaszol.

És miért jobb a Biblia, mint a mobil?

Mert soha nem kell a térerő miatt aggódnunk, ugyanis Jézus Krisztus a kereszthalálával megteremtette
a100%-os lefedettséget az egész Földön, és kiontott vérével aláírta azt a szerződést,
mely örökre szól, és állja minden számlánkat, így ingyenesen hívható…

Forrás: internet

V     V     V

Dolgozóink részt vettek:

Továbbképzésen:

XII. Pünkösdi Diakóniai Konferencia - Nagykőrős (05.30-31.)

 

Szakmai napokon:

Imanuel Otthon - Debrecen (05.23.)

Fogyatékosügyi Szakmai Műhely – Budapest (05.28.)

„Magdaléneum” Fogyatékosok Refor- mátus Otthona – Nyíregyháza (06.03.)

„Reménysugár” Otthon – Balassa-gyarmat (06.18.)

Missziói Hét – Pápa (06.30. – 07.04.)

 

Munkatársi Találkozón:

Református Diakónia II. Országos Munkatársi Találkozója – Debrecen, Dorcas Kemping (06.06.)

 

Lakóink részt vettek:

SENI KUPA 2008 Fogyatékkal Élők Területi Labdarúgó Bajnoksága – Göd (06.04.) – II. helyezés

Fogyatékossággal Élő Emberek Esélyegyenlőségi Napja – Vác, (06.06.)

Bugárréti Mulatság – Tiszafüred (06.19.)

 

Bibliahét lakóink részére, kiscsoportos foglalkozások 2008. július 28-31. között.

 

Számlaszámunk:

 CIB 11100104-19024031-51000008

 

Konyharekonstrukciós számlaszámunk:

CIB 11100104-19024031-61000009

 

Állandó alkalmaink:

 

Minden héten hétfőtől – péntekig

8.15 – reggeli áhítat

13.45 – déli áhítat

a dolgozók számára.

*

Kedd – szerda – csütörtök

13.00 Bibliaóra lakóink számára.

*

Hétfőtől – péntekig 10.00 - 12.00 lelkigondozás az Osztályokon a dolgozók és lakók számára.

*

Minden hónap első vasárnapján 10.00 órakor intézményi isten-tisztelet lakók és dolgozók számára.